Bakonyszombathely történetéből
Bakonyszombathely és környéke ősidőktől fogva ember által lakott vidék. Ezt igazolják az újabb kőkorból származó leletek / kőbalta, kőkés, kőfejsze / léte, valamint a Damjanich utcától északnyugatra található részben feltárt avarkori temető. Honfoglaláskori emlékeket a Hánta felé talált sírleletek mutatnak / karperec, kengyel, zabla /. Bakonyszombathely területén őskori kőeszközöket is találtak, késő avar-kori sírokat tártak fel. Első okleveles említése 1358-ból származik, elnevezése a szombatonkénti hetivásárra utal. 1392-ben Garai Miklós, majd a Szécsi és a Szapolyai család birtoka volt. 1529-ben a törökök elpusztították.
Az elnéptelenedett falu 1636-ban került az Esterházy család tulajdonába. A 17. század végén evangélikus és katolikus magyarok, majd a 18. század végén stájerországi németek költöztek területére. 1792-ben a település nagy része tűzvész áldozata lett. A lakosság megélhetését a 19. század második felétõl a 20. század közepéig a növény- és állattenyésztés, valamint a környező bányák biztosították. A második világháborút megelőzően a község több mint hatezerholdas határának kb. háromnegyed része a grófi birtokhoz tartozott. A háború eseményeinek áldozatul esett . Bakonyszombathelyen már a XX. század elején volt vasútállomás és távírda, mely az interurbán telefonhálózatba 1922-ben kapcsolódott be. 1944 márciusától súlyos harcok színhelye volt, ekkor égett le a a grófi család szép, barokk stílusú, 32 szobás kastélya, a téglaégetõ, a pincegazdaság és több mint száz lakóház. A rendszerváltás után komoly infrastrukturális fejlesztésekre került sor. Kiépült a vezetékes ivóvízhálózat, a korszerű digitális telefonhálózat, a szennyvíztisztító, 1996. évben megoldódott a település gázellátása, majd a csatornahálózat kiépítésére is sor került. |
Bakonyszombathely 600 éves | A község címere |
Település templomai | XIX. század - kataszteri térképek |
Műemlékek a településen | Avarkori település |