Bakonyszombathely történetéből

Bakonyszombathely területén õskori kõeszközöket is találtak, késő avar-kori sírokat tártak fel.
Az Árpád-korban már vásáros hely volt.

Elsõ okleveles említése 1358-ból származik, elnevezése a szombatonkénti hetivásárra utal. 1392-ben Garai Miklós, majd a Szécsi és a Szapolyai család birtoka volt. 1529-ben a törökök elpusztították.
Az elnéptelenedett falu 1636-ban került az Esterházy család tulajdonába.
A 17. század végén evangélikus és katolikus magyarok, majd a 18. század végén stájerországi németek költöztek területére.

1792-ben a település nagy része tűzvész áldozata lett.
A lakosság megélhetését a 19. század második felétõl a 20. század közepéig a növény- és állattenyésztés, valamint a környezõ bányák biztosították.

Bakonyszombathelyen már a XX. század elején volt vasútállomás és távírda, mely az interurbán telefonhálózatba 1922-ben kapcsolódott be. 1944 márciusától súlyos harcok színhelye volt, ekkor égett le a kastély, a téglaégetõ, a pincegazdaság és több mint száz lakóház.

1949-ben a volt Esterházy uradalmat Állami Gazdasággá szervezték, melyet 1990-ben privatizálták és újjáalakították.
Lakóinak a mezõgazdaság mellett, szolgáltató-, társas és egyéni vállalkozások adnak munkát.
A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétõl Komárom megyéhez
.

Falu története az interneten
Bakonyszombathely 600 éves

További információk: - Örökségvédelmi katalógus

A falu fennállásának 650 éves évfordulója alkalmából megjelent " Bakonyszombathely múltja és jelene" című könyv, a település történetét dolgozza fel. (Kiadás éve: 2008)

A könyv megvásárolható a Közművelődés Házában,
2000 Ft/db áron.

A könyv tartalomjegyzéke